Groupama kiterjesztett garancia magánszemélyek részére

Tisztelt Ügyfelünk!

Megtisztelőnek érezzük, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Groupama Garancia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kereste meg.
Ezúton tájékoztatjuk Önt biztosítótársaságunk főbb adatairól, a biztosítással kapcsolatos titok- és adatvédelmi szabályokról, valamint azokról a lehetőségekről, amelyeket ügyfeleink jogaik és jogos érdekeik érvényesítése céljából igénybe vehetnek.

GB 922 JELŰ KITERJESZTETT GARANCIA
BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

I. Általános rendelkezések
Jelen szerződési feltételek alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Október 6. utca 20., továbbiakban: biztosító) köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.
A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

II. A biztosítási szerződés alanyai

(1) Biztosító
Groupama Garancia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
(2) Szerződő
Az a jogi személy (értékesítő partner), aki csoportos biztosítási szerződést köt a biztosítóval azért, hogy az általa forgalmazott termékek mellé Kiterjesztett Garancia Biztosítást nyújtson a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt biztosítottak számára. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilatkozatok megtételére is. A szerződő a csoportos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozáskor, az általa tett csatlakozási nyilatkozatban a díjfizetést átvállalhatja. Amennyiben a biztosított a díjfizetést átvállalja, a továbbiakban a díjfizetési kötelezettség a biztosítottat terheli.
(3) Biztosított
Az a fogyasztó, aki a szerződőtől magáncélú felhasználásra vásárolt műszaki cikknek, mint biztosított vagyontárgynak első tulajdonosa és magáncélú felhasználója. Jelen biztosítási feltétel esetében fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
A biztosított csatlakozási nyilatkozat aláírásával csatlakozik a szerződő által kötött csoportos biztosítási szerződéshez.
A biztosított a biztosítási szerződésbe szerződőként nem léphet be. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

III. A biztosítás tárgya
Az a magáncélú felhasználásra vásárolt műszaki cikk, melyre a fogyasztó (vásárló), csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként történő csatlakozás keretében Kiterjesztett Garancia Biztosítási szerződést köt.

IV. A csoportos biztosítási szerződés létrejötte
A csoportos biztosítási szerződés a szerződő (értékesítő partner) és a biztosító írásbeli megállapodásával jön létre.

V. A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez, a kockázatviselés kezdete
A biztosított az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:
(1) Írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján
A biztosított a szerződőtől vásárolt vagyontárgy vonatkozásában a vásárlás időpontjában csatlakozási nyilatkozat aláírásával csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez.
Az adott biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a csatlakozási nyilatkozat aláírásával egyidejűleg azonnal megkezdődik.
(2) Elektronikus úton történő csatlakozás útján
A biztosított a szerződőtől vásárolt vagyontárgy vonatkozásában az elektronikus csatornán történő vásárlás időpontjában, elektronikus úton tett csatlakozási nyilatkozattal csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez.
Az adott biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a gyártó, forgalmazó által nyújtott garancia idő lejáratának napját követő nap 0 órája.

VI. A kockázatviselés területi hatálya
A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén bekövetkezett károkra terjed ki.

VII. A biztosítás tartama
(1) A szerződést, 2, 3, 4 vagy 5 év határozott tartamra lehet megkötni. A tartam a csatlakozási nyilatkozaton kerül feltüntetésre.
(2) A biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete napját megelőző nap.

VIII. Díjfizetés
(1) A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Amennyiben a biztosított a díjfizetést átvállalja, a továbbiakban a díjfizetési kötelezettség a biztosítottat terheli.
(2) A biztosítási díj a csatlakozáskor, egy összegben esedékes a kockázatviselés teljes időtartamára. Amennyiben a díjfizetést a biztosított átvállalja, úgy a biztosítás tárgyának vásárlásával egyidejűleg a biztosítás díja fizethető készpénzben, átutalással vagy bankkártyával.
(3) Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a biztosítottól díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az alkusz és a töb­bes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve ha a társaságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonat­kozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoz­tatja a szerződőt és/vagy biztosítottat. A biztosításközvetítő jogosult a biztosítótól a biztosítottnak járó esetleges biztosítási díj visszafize­tésében közreműködni.
(4) Díjfizetési kötelezettség az adott kockázatviselés megszűnése esetén:
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a kockázatviselés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
A kockázatviselés megszűnésének egyéb eseteiben - így különösen felmondás, lehetetlenülés, érdekmúlás okkal történő megszűnés esetén - a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő vagy a biztosított részére.

(5) A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

IX. A biztosító kockázatviselésének, illetve a szerződésnek a megszűnése
(1) A határozott idő letelte:
A határozott idő elteltével a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselése minden további értesítés nélkül megszűnik.
(2) Rendes felmondás:
Ha a biztosítási szerződést 2 év határozott tartamra kötötték, az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés rendes felmondással nem mondható fel.
Ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés két évnél hosszabb időre jött létre, a biztosított jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt az érintett szerződőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal a 3., illetve a 4. biztosítási időszak végére, harminc napos felmondási idővel felmondani.
(3) A biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés:
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselése megszűnik.
Jelen pont vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezésének tekinthető, ha a biztosítási esemény eredményeképpen a biztosítási szolgáltatás a biztosított vagyontárgy kicserélése.
(4) Lehetetlenülés, érdekmúlás:
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harminc napos határidővel felmondhatja.

Érdekmúlással szűnik meg a szerződés, illetve a biztosító kockázatviselése különösen, ha a biztosított vagyontárgy tulajdonosának (biztosított) a biztosítási érdeke megszűnik (pl. a vagyontárgy értékesítése, elajándékozása, jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek nem minősülő megsemmisülése, vagyontárgy cseréje egy másikra törvényi vagy gyártói garancia alapján, stb.).

X. Biztosítási események
(1) A biztosított vagyontárgy gyártói garanciaidőn túli belső meghibásodása, melynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné válik.
(2) A biztosított vagyontárgynak az írásbeli csatlakozási nyilatkozat aláírásától számított 14 napon belüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által vezetett fuvareszközzel történő szállításakor a szállítójárművet ért baleset, illetve ki- és berakodás során, külső, balesetszerű behatásra bekövetkező meghibásodása, törése, melynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné válik.
(3) A biztosított vagyontárgynak az írásbeli csatlakozási nyilatkozat aláírását követő 14 napon belüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által végzett összeszerelése, rögzítése, a rendeltetési helyre való beállítása, beüzemelése során, külső, balesetszerű behatásra történő meghibásodása, törése, melynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné válik.

XI. Kizárások
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:
- a biztosított vagyontárgy kezelési útmutatójában leírtak be nem tartása következtében fellépő károsodásokra;
- a nem magáncélú felhasználás során bekövetkező károsodásokra;
- mosó- és/vagy szárítógépek esetében a normális használatot meghaladó mértékű használat miatt bekövetkező károkra;
Normális használatnak minősül az évi 220 ciklust meg nem haladó használat.
- rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkezett károkra, üzembe-, illetve újra üzembe helyezési költségekre, karbantartási, beállítási, ellenőrzési, módosítási, tisztítási költségekre, valamint ezekkel kapcsolatban felmerülő károsodásokra;
- szoftver-meghibásodásból, illetve szoftver-vírusokból és adatvesztésből eredő károkra;
- áramkimaradás okozta károkra;
- dátum-felismerési probléma okozta károkra;
- olyan tervezési vagy gyártási hibákra, melyek miatt a gyártó a terméket javításra, illetve cserére visszahívta;
- olyan károsodásokra, melyek megtérülnek jogi követelés, jótállás, illetve más - gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél - által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/vagy szervizelésével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak;
- a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származó károkra, esztétikai hibákra;
- elmaradt haszonra, a kedvezmények elvesztéséből adódó kárigényekre, bármely következményi kárra;
- előszereteti értékre (az előszereteti érték valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amely értéket személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg, pl. az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy);
- jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkra (pl. garanciális javítás vagy csere, vagy valamely vagyonbiztosítás);
- pixelesedésre, gázleengedésre és újratöltésre, képernyő-beégésre;
- cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. biztosítékok, elemek, akkumulátorok, lemezek, kazetták, merevlemezek, memóriakártyák, illetve bármilyen adathordozók, patronok, toner, szoftver, szíjak, kefék, izzók és fénycsövek, távirányítók, játékvezérlők, egerek, nyomtatófejek, illetve kiegészítő felszerelésekre, melyek nem a készülék alkotóelemei, de szükségesek annak üzemeltetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő;
- esztétikai elemekre, mint pl. fogantyúk, burkolatok, gombok, jelvények vagy logók, és más olyan kisebb károsodásokra, melyek nem befolyásolják a termék használhatóságát, mint pl. karcolások, horpadások és hasonlók;
- olyan hibákra, melyek abból erednek, hogy a biztosított vagyontárgyat az eredeti hiba észlelését követően tovább használták;
- a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos-, gáz- vagy vízellátás hibája miatt vagy ezek miatt bekövetkező üzemzavar okán fellépő károkra;
- felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem állapítható meg;
- mobil eszközökre, a fedezetbe vonásra vonatkozó külön megállapodás hiányában.

Háború és terrorizmus kizárás
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok előfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejűleg hozzájárul:
- háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború;
- állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak;
- lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elő;
- bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvő személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertőzéssel, rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elkövetett cselekményeit is.

Jelen kizárási feltétel szempontjából a ?terrorista cselekmény? alatt azt értjük, amelynél az elkövetők erőszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének megfélemlítésére.
A biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a fenti pontokban felsoroltak befolyásolására, megelőzésére, elfojtására irányuló bármely cselekmény okán bekövetkező kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

XII. Biztosítási összeg, a biztosítási szolgáltatás felső határa
A biztosítási szolgáltatás felső határa egy biztosított vagyontárgy tekintetében:
- javítási szolgáltatás esetén biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként (évente) a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 70%-a;
- kicserélés esetén a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 150%-a.

A biztosítási szolgáltatás felső határa évente nem lehet magasabb, mint a biztosított vagyontárgy vásárláskori fogyasztói árának 220%-a (a limit a javítás(ok) és a csere együttes összegére értendő).

XIII. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási szolgáltatás az alább felsorolt természetbeni szolgáltatások teljesítése. A biztosító a biztosított részére készpénzben nem szolgáltatat. Amennyiben a biztosított a biztosított vagyontárgyat saját költségen javíttatja meg, a biztosító szolgáltatást nem teljesít.
(1) Telefonos segítségnyújtás
A biztosító kárrendezési megbízottja (call center) 0-24 óráig fogadja a hívásokat minden nap a +36 1 465 3622 telefonszámon. A call center szolgáltatásai:
a. a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában;
b. biztosítási esemény bekövetkezte esetén intézkedés a javítás érdekében, ennek keretében kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont-egyeztetés;
c. amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási eseménynek, (pl. garanciaidőn belüli, garanciális jellegű meghibásodás) a szervizek telefonszámainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybevett javítási szolgáltatás költségei nem a biztosítót terhelik.
(2) Javítási szolgáltatás, vagy a meghibásodott vagyontárgy kicserélése
a. A biztosított vagyontárgy javítása vagy kicserélése.
b. A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállítható méretű (40x40x80 cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgynak javítás céljára szervizbe történő szállításáról a biztosítottnak kell gondoskodnia. Egyéb esetben a helyszíni javításról vagy a szükséges szállításról a biztosító gondoskodik. A szállítási költséget a biztosító a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának maximum 10%-áig köteles megtéríteni, az ezt meghaladó szállítási költségek a szerződőt/biztosítottat terhelik.
(3) A szolgáltatások (javítás vagy kicserélés) közül a biztosító jogosult dönteni.
(4) A biztosított vagyontárgy kicserélése esetén a biztosított egy az eredetivel megegyező tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgyra jogosult. Amennyiben a szolgáltatás időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgy nem áll rendelkezésre, a biztosítónak joga van egy azzal műszaki és gazdasági paramétereit tekintve hasonló vagyontárgyat cseretárgyként biztosítani. A cseretárgy tekintetében (márka, típus) a biztosítónak van döntési joga.
(5) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.


XIV. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

XV. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás
A biztosítottnak a káresemény bekövetkezése, de legkésőbb a tudomására jutása után azt haladéktalanul, legkésőbb 3 napon belül, telefonon a +36 1 465 3622 telefonszámon be kell jelentenie a biztosító kárrendezési megbízottjának, a Europ Assistance Magyarország Kft-nek.
(1) A kárbejelentés során a biztosító kárrendezési megbízottja minden kérdésére pontos választ kell adni, illetve az alkamazott kárbejelentőn felsorolt adatokat meg kell adni.
(2) A biztosított köteles a biztosító, illetve annak kárrendezési megbízottja számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
(3) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotán - a kárfelvételi eljárás (helyszíni szemle, javítás) megkezdéséig, de legkésőbb 7 napig - csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
(4) A biztosító vagy megbízottja a helyszíni javítást köteles a kárbejelentéstől számított 7 napon belül elvégezni, illetve megkezdeni.
(5) A biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az előre egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, annak érdekében hogy a szerviz a sérült biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyiben az előre egyeztetett időpontban (szerviz kiszállásakor) ez nem valósul meg, a kiszállás díja a biztosítottat terheli.
(6) Amennyiben a helyszíni javítás a XIII. (2) b. pont szerint nem indokolt, a biztosítottnak a kárrendezési megbízottól kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából.

XVI. A szolgáltatás esedékessége

(1) A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a kárbejelentés napjától számított 20 napon belül köteles teljesíteni, melynek feltétele, hogy a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének, valamint kárbejelentési kötelezettségének eleget tegyen.
(2) Amennyiben a javítás a 20 napos időszak alatt nem végezhető el alkatrészhiány miatt, a biztosított jogosulttá válik a biztosított vagyontárgy kicserélésére.
(3) A biztosító a vagyontárgy kicserélése esetén a cserét a kárbejelentés napjától számított 20 napon belül köteles elvégezni, illetve a cseretárgy átadása érdekében intézkedni.
(4) Amennyiben a biztosítási szolgáltatás a biztosított vagyontárgy kicserélése, a meghibásodott vagyontárgy tulajdonjoga a biztosítót illeti meg. A biztosító ezen jogáról lemondhat. Ebben az esetben a biztosított nem követelheti a biztosított vagyontárgy átvételét, illetve elszállítását.

XVII. Elévülési idő
Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 1 év alatt évül el.
A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.

XVIII. Mentesülések
(1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
- a szerződő fél vagy a biztosított;
- velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy
- a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
(2) A fenti rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

XIX. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
(1) A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(2) A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítási tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

XX. A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
(1) Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ­keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma­zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö­tést is - személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad­ságról szóló 2011. évi CXII. törvény,
k. Biztosítási titok: minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak­tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí­tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il­letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö­tött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Budapest, Október 6. utca 20., Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 01-10-041071 szám alatt bejegyezve;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz­tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko­zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé­lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg­határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen­vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülménye­ire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hoz­ható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környe­zet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap­csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Üzleti titok: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé­ben meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to­vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada­tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet­len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto­sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde­kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi­latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin­tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett­ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze­mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo­nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen ?Tudnivalókban", illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé­séhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá­lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot­tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük­séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg­kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz­zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör­vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke­zelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso­latos döntés esetén a biztosító az érintettet - kérelmére - tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe­ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde­ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján­lataival megkeresse, az info@groupamadirekt.hu e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre, küldött levelével korlátozásmente­sen leiratkozhat.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu­lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító­val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel­mentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö­telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság­gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;
c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá­molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér­tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;
j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos­szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatal­mazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te­kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat­ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szerve­zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő­vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy­zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
p. fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott köve­telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé­nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biz­tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga­zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kár­történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza­bályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a.-j., n., s. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz­tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-r. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biz­tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha­tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző­désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro­zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsé­ge abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívá­sára a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte­lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoz­tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés­sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet­ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá­sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí­tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter­rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver­rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a ?halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megke­resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé­gének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen­őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgá­lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz­ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or­szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet­hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har­madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to­vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke­zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék­helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé­kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma­gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalko­tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré­szére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik ré­szének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel­ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé­delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító a 4.2.-4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer­vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze­rint továbbíthatja.
4.7.Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el­hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo­gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo­sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács­adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá­mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üz­leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vo­natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban fog­laltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide­jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá­sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer­ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzá­járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá­mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv. a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások­ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésé­re a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékeny­ségéről, továbbá - az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til­takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze­lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer­zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va­lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén vagy, ha az adatkezelőnek a tilta­kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat­biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé­lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke­zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté­sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze­mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté­sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz­tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in­tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to­vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál­tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen ?Tudnivalók"-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a www.groupamagarancia.hu honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor­mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat­kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH - 59292-59318/2012. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar­tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy­felek személyes adatait továbbíthatja.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze­mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők -> Adatátadás célja, tevékenység
- nyomdák, posta -> az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállatása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
- kárszakértők, autókereskedők, javítók -> kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
- igazságügyi szakértők -> szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
- ügyvédek -> a biztosító jogi képviselete
- orvosok -> kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
- magánnyomozók -> kárbejelentés ellenőrzése
- követeléskezelő cégek -> követelések kezelése, behajtása
- programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek -> programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás


Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint­hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a www.groupamagarancia.hu honlapon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat­kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé­kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz­tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
A biztosító megbízása alapján eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatár­saihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter +36 1 467 3500 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a www.groupamagarancia.hu weboldal "Írjon nekünk" menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyi­ben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a +36 1 361 0091 telefaxszámon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gya­korolja. A Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei: 1013 Budapest, Krisztina körút 39., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszá­ma: +36 1 489 9100, helyi tarifával hívható telefonszám: +36 40 203 776, központi fax: +36 1 489 9102, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo­gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank­nál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejötté­vel, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés­szegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for­dulhat, vagy - amennyiben Ön fogyasztó - a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1525 Budapest, BKKP Pf. 172, telefon: +36 1 489 9100, e-mail: pbt@mnb.hu) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.


XXI. A távértékesítésre vonatkozó tudnivalók
(1) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó távközlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (továbbiakban biztosító) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gyakorlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk.
Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésnek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.
Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződési nyilatkozatok megtételére.
Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül kerül sor. Ha a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek.
Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet, vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást teljesíteni kell.
(2) A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.
(3) Felmondási jog
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a fogyasztó a szerződéskötés (jelen feltételek vonatkozásában csatlakozás) napjától számított tizennégy napon belül indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
Ha a fogyasztó a tájékoztatást a szerződéskötést (csatlakozást) követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó semmiféle tájékoztatást nem kapott, felmondási jogát a biztosítási szerződés létrejöttétől kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó tájékoztatása nem volt megfelelő tartalmú, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés megszüntetésére vonatkozó különös felmondási jogáról tájékoztatást nem kapott, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog:
- az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja meg az egy hónapot;
- a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésre vonatkozó felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fentiekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adta, vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldte. Tájékoztatjuk, hogy felmondását írásban a szerződő (értékesítési partner) postai címére küldheti meg.
Ha a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg. Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díj).

XXI. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által korábban kínált GB922 Kiterjesztett Garancia Biztosítás korábbi feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a GB922 jelű Kiterjesztett Garancia Biztosítás szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014.03.15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. lehetetlenülés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen általános szerződési feltétel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl az előző terméktől az alábbiakban tér el lényegesen:
a szerződési feltételek kizárólag a csoportos biztosítási szerződéshez történő csatlakozás esetére tartalmaznak rendelkezéseket;
a fogyasztó fogalma bekerült a feltételbe;
az írásbeli és az elektronikus úton történő csatlakozás szabályai rögzítésre kerültek;
lehetetlenülés, érdekmúlás szabályai rögzítésre kerültek;
rögzítésre került a díjfizetés módja;
rögzítésre került, hogy a biztosító értékkövetést nem alkalmaz;
szabályozásra került az alkusz és a többes ügynök díjátvétele;
bekerült a feltételbe, hogy a csoportos biztosítási szerződéshez 2 év határozott tartamra is lehet csatlakozni;
a rendes felmondás jogát 2 évre zárják ki a feltételek;
meghatározásra került, hogy a biztosító a biztosítási díjat kamatmentesen kezeli
bekerült a feltételbe a fedezetfeltöltés lehetősége;
a javítási szolgáltatás felső határa biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként (évente) a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 70%-ra módosult;
kicserélés esetén a szolgáltatás felső határa a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 150%-ra módosult;
a kárbejelentés határideje 1 napról 3 napra változott;
a helyszíni javítás elvégzésének, illetve megkezdésének ideje 5 napról 7 napra változott;
szerződő felek a biztosítási szerződésből eredő igényeiket 1 éves elévülési határidőn belül érvényesíthetik;
pontosításra került aszerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége.

Érvényes 2014. március 15-től

Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: 1051 Budapest, Október 6. utca 20.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva: 1987)
Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041071
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Nyomtatható változat: groupama_biztosítasi_feltetelek_20130515.pdf